Gyakori kérdések a munkanap áthelyezésekről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az idei évben sokszor örülhetünk a munkaszüneti napok kapcsán négynapos hétvégének. Az alábbiakban áttekintjük a munkanap áthelyezések jelentette főbb munkajogi kérdéseket.

A munkanap áthelyezés lényege, hogy ha egy munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, akkor egy miniszteri rendelet a hétvége és a munkaszüneti nap közé eső munkanapot pihenőnappá nyilvánítja. Ezért cserébe pedig az azonos hónapra eső egyik szombat viszont munkanap lesz. Így lett például 2018-ban március 16. péntek pihenőnap, március 10. szombat viszont munkanap.

A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet, 2018-ban a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet határozza meg. A rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.

Ebből az is következik, hogy a munkanap áthelyezések nem feltétlenül és nem minden munkavállalóra kötelezőek, csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra. A Munka Törvénykönyve szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkaidőt. Világos, hogy a csütörtökre és keddre eső munkaszüneti nap miatti munkanap áthelyezések csak annak a munkavállalónak a szempontjából bírnak jelentőséggel, aki amúgy hétvégén pihen. Aki tehát nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgozik, arra a rendelet hatálya nem is terjed ki.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Ez egyben megadja a választ arra a kérdésre is, hogy hogyan tud az egyébként általános munkarendben foglalkoztató munkáltató eltérni a rendelet szerinti munkanap áthelyezésektől. Mivel az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a rendeletben foglaltaktól eltérően is meghatározható, a teendő csak annyi, hogy a munkanap áthelyezéssel érintett hónapban a munkáltató ne az általános munkarendben foglalkoztasson. A munkaidő-beosztást a munkáltató határozhatja meg, és természetesen jogában áll a korábban alkalmazott beosztást módosítani is. Például, a munkáltató 2018. március hónapra egyhavi munkaidőkeretet rendel el. Az általános munkarendtől való eltérés adott esetben semmi egyébben nem fog jelentkezni, mint hogy a munkáltató egy másik szombati napot jelöljön ki munkanapnak, vagy munkaidőt osszon be március 16-ára, péntekre is. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállalóval – főszabály szerint – legalább egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. Úgyszintén a helyben szokásos módon előre közölni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját is.

Ha a munkanap áthelyezéssel érintett héten hat munkanap van, akkor problémát okozhat az egy hétre beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályok értelmezése. Főszabály szerint ugyanis egy héten – rendkívüli munkaidővel együtt – legfeljebb 48 órát lehet dolgozni. Egy általános teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló esetén a szombati munkanappal érintett héten már a beosztás szerint is 48 óra a teljesítendő munkaidő, elvileg tehát e heteken nem lehetne rendkívüli munkaidőt elrendelni. A törvény azonban megengedi, hogy a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatóknál a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályoktól eltekintsünk. Ezért akár mind a hat munkanapon teljesíthető a napi maximális, 12 órás munkaidő, így szabályosan (munkaidőkeret nélkül is) elrendelhető e hetekre 6x12 óra, azaz 72 óra munkaidő.

Kommentár a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez

MEGJELENT!

Igazodjon el könnyedén a magyar munkajog legösszetettebb területén! 

  • A kötet a Kjt. és az alkalmazandó Mt. szabályokat együtt, komplexen tárgyalja.
  • Ismerteti a kapcsolódó bírói gyakorlatot, és kitekintést ad az egyes szabályok uniós jogi hátterére is.
  • A közoktatás, a felsőoktatás és az egészségügy speciális szabályait külön függelékben tárgyalja.

Megrendelés >>

 

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a munkaviszony a munkanap áthelyezéssel érintett két nap között szűnik meg. Például, a próbaidejét töltő munkavállaló március 10-én szombaton dolgozott, ám a rá következő hétfőn munkáltatója azonnali hatállyal felmondja a munkaviszonyát, mielőtt a március 16-i plusz pihenőnapját kiélvezte volna. Véleményem szerint ilyenkor abból kell kiindulni, hogy a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet magát az általános munkarendet módosítja. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony megszűnése előtt az adott szombati napon a munkavállaló az általános munkarendben dolgozott, a szóban forgó szombati munkavégzésért ezért semmilyen külön díjazás nem illeti meg. Ugyanígy kell eljárni fordított esetben is, azaz akkor, ha a munkavállaló egy hétköznapján pihen, ám a ledolgozandó szombat előtt ér véget a munkaviszonya. Mivel ekkor is az általános munkarendet teljesítette a munkavállaló, nem lehet egy napnyi munkabért levonni a díjazásából.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • naptár

    A következő évben hat alkalommal kerül sor a munkanapok „áthelyezésére”, így jó néhány hosszú hétvégével számolhatunk a különböző ünnepek miatti munkaszüneti napok körül, cserébe viszont ugyanennyi alkalommal kell majd szombaton munkát végezni.

     

  • naptár

    A munkaszüneti napi munkaidő – a munkaszüneti nap jellegéből adódóan – a leginkább korlátozott, és a legmagasabb bérpótlékkal díjazott munkavégzés. Az alábbiakban röviden ismertetjük a munkaszüneti napi munkavégzés elrendelésére, illetve annak díjazására vonatkozó szabályokat.

  • naptár

    2018. január 1-től hatályos, de már nyilvános az NGM rendelete a munkaszüneti napok körüli munkarendről. Ennek alapján jövőre is bőven lesz hosszú hétvége, de az idén megszokottól eltérően ezek egy része kompenzálásra kerül az áthelyezett munkanapokkal.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Google

    Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.

  • ügynök

    Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy mely társaságoknál, magánszemélyeknél végez ellenőrzést. A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, mára a NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének folyamatai a meghatározóak e kérdésben.

  • pénz

    Vádat emeltek ötven ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

  • benzin

    A Mol bruttó 2 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    Az esetek nagy részében a munkavállaló akkor indít pert a munkáltatójával szemben, ha a munkaviszony már véget ért. Nincs azonban akadálya, hogy a munkavállaló egy fennálló munkaviszony mellett vitassa a foglalkoztatása jogszerűségét. Ez önmagában semmilyen kötelezettségszegést nem jelent a munkavállaló részéről, noha kétségkívül kényes helyzetet eredményez.